Az elmúlt évek legnagyobb létszámú menete lett az idei, ami nyilvánvalóan nem független a választási eredményektől. A Népszabadság szerint kb. 10000-en vettek részt a meneten, ami magyar viszonylatokban kimagasló szám és ez jól is van így.
Szintén a Népszabadság számolt be arról, hogy az esemény elvileg 16-ra esett volna, de "a zsidó vallás előírásaira tekintettel több rendezvényt vasárnapra halasztottak”. Azaz a szombat beköszöntével ütköztek volna a rendezvények, (a zsidó naptár szerint a napok naplementével kezdődnek) ami távol tartotta volna a zsidó vallás szabályait betartó résztvevőket, illetve a rendezéshez szükséges berendezések üzemeltetése, a munkavégzés, stb tilos - de legalábbis problémás a hét e napján.
Ez az egy mondat azonban ráirányítja valamire a figyelmet:
A Holokauszt emléknap legnagyobb rendezvényét az Élet Menete Alapítvány szervezi, alapítói, kuratóriumi tagjai zsidóságukat vállaló emberek. Az esemény fővédnökei Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz elnöke, és Aliza Bin Nun, Izrel állam nagykövete.
Azaz a Holoauszt emléknap legjelentősebb eseményét - egyébként nem csak Magyarországon – zsidók szervezik.
Ideális esetben a Holokauszt emléknapnak semmi dolga nem lenne zsidókkal, és a zsidó vallással. A rituális naptár szerint valamikor december környékén (Tévét 10) kell megemlékezni a soá áldozatairól. Az áprilisi megemlékezések alapja ugyan Izrael állam 1951-es döntéséhez kötődik, amelyben a varsói gettólázadás napját hivatalos Holokauszt emléknappá, állami ünneppé jelölték ki, és amely nyomán született meg a nemzetközi Holokauszt emléknap is. Izraelben a rituális naptárban is helyet kapott az emléknap, ugyanakkor mégis inkább világi ünnep. Izrael esetében ez a nap tisztán emléknap, hiszen a Zsidó Állam tulajdonképp "saját" áldozataira emlékezik, ha a zsidóság, mint nép koncepcióját elfogadjuk.
Magyarországon kettős a helyzet, hiszen egyrészt magyar állampolgárok haláláról és szenvedéséről van szó, ezt azonban nem egy külső erő, hanem jelentős részben maga a magyar közigazgatás és a Végső Megoldásban nem érintett lakosság okozta. Ezért - ennek a napnak Magyarországon nem csak azt a célt kell szolgálnia, hogy az áldozatokra emlékezzünk, hanem hogy újragondoljuk, mi vezetett oda, hogy a többség legalábbis szó nélkül nézte honfitársai szisztematikus legyilkolását.
Ilyenformán miközben üdvözlendő tendencia, hogy egyre inkább jellemző más egyházak, politikusok részvétele ezeken a rendezvényeken. úgy gondoljuk, hogy valójában ez a nap akkor szolgálná valódi célját, akkor lenne igazán őszinte, ha a zsidóságnak és a második világháborúban elpusztításra ítélt más magyarországi kisebbségeknek semmi köze nem lenne a szervezéshez. Hiszen ez azt jelenti, hogy Magyarországot emlékeztetik, nem pedig azt, hogy Magyarország emlékezik.